Az “1914′” című mail-art kiállítás elé

A számok sorsa

Vannak szavak, amelyek mindenféle jelző vagy toldalék nélkül beazonosítanak valamit, s csak azt az egyetlen dolgot jelentik, még ha kifejtésükhöz több vaskos könyv szükségeltetne is. Atlantisz. Erdély. Európa. Veszprém. Árnyékkötők.

Vannak továbbá nevek, amelyeket a művészet védetett le, s amelyekről szinte mindenkinek ugyanaz jut az eszébe. Aida. Abigél. Arnolfini. Albertina. Amélie.

És aztán ott vannak a számok. Némelyikük asszociációs mezője szinte a végtelenbe nyúlik – 1, 3, 7, 10, 12 –, mások viszont nagyon is egyjelentésűek és emblematikusak: 007-es ügynök, 141 perc a befejezetlen mondatból, 301-es parcella, 501-es farmer, 1001 éjszaka. Megint mások egyszerűen gyönyörűek és misztikusak – 111, 555, 777 –, s vannak persze olyanok is, amelyek alighanem semmit sem jelentenek: 261, 3765, 19140.

1914 - mail-art kiállítás Veszprémben (fotó: Székelyhidi Zsolt)

1914 - mail-art kiállítás Veszprémben (fotó: Székelyhidi Zsolt)

Álljunk meg egy kicsit ennél a legutolsó számnál. Ha lehagyunk a végéről egy nullát – márpedig egy nulla igazán nem sok –, akkor első pillantásra szintén egy semleges számsort kapunk: 1-9-1-4. A következő pillanatban azonban már meg is érkeztünk Európába, azon belül Veszprémbe, jelesül az Erdélyi Napokra, az „1914” című mail art projekt megnyitójára.

1914 - mail-art kiállítás Veszprémben (fotó: Lakner Zsuzsa)

1914 - mail-art kiállítás Veszprémben (fotó: Lakner Zsuzsa)

Évszám ez, kár lenne tagadni, méghozzá az egydimenziósak fajtájából. Pedig annyi minden történt 1914-ben, ami eszünkbe juthatna róla! Megnyílt az Astoria szálló Budapesten; az MTK megnyerte a bajnokságot; lefektették a vívósport ma is élő reguláit; megszületett Bohumil Hrabal, Tolnay Klári és Bálint Endre. Távozott az élők sorából Lechner Ödön, X. Piusz pápa és Herman Ottó. Mégis, erről a számról többnyire nem ezek a jeles események, hanem egy másik történet ötlik az eszünkbe: az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösének, Ferenc Ferdinánd főhercegnek az életét kioltotta egy merénylő golyója, és kitört az első világháború. S ezzel embermilliók, illetve eme – a boldog békeidőkből előretekintve nyilván hétköznapinak remélt – számjegy sorsa is megpecsételődött.

1914 - mail-art kiállítás Veszprémben (fotó: Székelyhidi Zsolt)

1914 - mail-art kiállítás Veszprémben (fotó: Székelyhidi Zsolt)

A művészet egyik csodája, hogy egy olyan dologról, amelyről mindenkinek ugyanaz jut az eszébe, képes úgy szólni, mint addig még soha. Ezen belül a mail art sajátossága az, hogy mindezt – egy mégoly komoly, súlyos téma esetén is – képes felszabadultan, játékosan, életörömmel megoldani. Ezt igazolja az a százegynéhány küldemény is, amely az 1914-es számmal kódolt felhívásra érkezett ide, a Pannon Egyetem Sziveri János Intézetébe, a világ minden tájáról: az Egyesült Államoktól kezdve Németországon, Lengyelországon és Magyarországon át Japánig.

Hárman a kurátorok közül: Torma Cauli, Láng Eszter és Géczi János; a negyedik fotóz: Lakner Zsuzsa

Hárman a kurátorok közül: Torma Cauli, Láng Eszter és Géczi János; a negyedik fotóz: Lakner Zsuzsa

Ez a teremtő erő, a művészet gyógyító, felszabadító képessége felelősséggel is jár. Például azzal, hogy az olyan súlyos traumák feldolgozásából, mint amilyen egy világháború, a művészetnek is ki kell vennie a részét. A feltérképezés, a megértés, az emlékezés és az emlékeztetés mind olyan feladatok, amelyekért a maga eszközeivel – közvetlenül, vagy áttételesen – a művészetnek is tennie kell. Ez néha nehéz küzdelem, s könnyen aknára is lehet lépni közben, mégsem szabad feladni. És ez ugyanúgy igaz a festőre, a filmesre, az irodalmárra, mint a mail art művészre. Még akkor is, ha utóbbi eleve úgy kezd neki minden alkotásnak, hogy pontosan tudja: a végén feladja majd.

Zsubori Ervin


Átvett újraközlés | Forrás: Arnolfini Archívum
Készült 2014 márciusában, Szigetszentmiklóson | Elsőként megjelent a veszprémi Művészetek Háza honlapján, 2014. április 3-án | Elhangzott 2014. március 31-én Veszprémben, a Művészetek Háza Magtár-terében, az Erdélyi Napok rendezvénysorozat részeként megrendezett „1914” című mail-art kiállítás megnyitójaként | Hovatovább: Fotóriport és videotudósítás a megnyitóról a Veszprém Online portálon
Egy komment
  • Láng Eszter írta:

    Remek a kiállítás, jó a hely, kitűnően telt az ott töltött idő is…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címeket sohasem osztjuk meg másokkal. A kötelezően kitöltendő mezők csillaggal megjelölve *