Címke-archívum: Elsőközlés

Gondolatok az ember teréről

Térből és időből kiszakítva hogyan létezhetünk? Egyáltalán, van-e létezés tértől és időtől függetlenül? A kérdésekre adott válaszokat pillanatok, érzések, élmények megélése vagy átélése nehezíti. Ezek kiszakíthatják az embert térből és időből. Az ember által szabott határok határtalanná válhatnak. A létezés végessége a testi formákon túl választ keres képzeteink eredetére, a világ felépítésére s mindemellett létezésünk […]

Alfától operáig

A világ veteránautó-sportjának egyik legfontosabb állomása minden évben a nyár vége felé Bresciában megrendezett Mille Miglia elnevezésű verseny, amelyen szinte a kezdetektől jelen volt az Alfa Romeo. A gyári múzeum egyik 6c 2300 B Mille Migliájába 2017-ben is beült egy rockzenész külsejű, gyűrött arcú, de hajlott kora ellenére még mindig remek humorú fickó: Arturo Merzario. […]

„Kizökkent idő”

Kovács Tamás László 2018-ban Bolognában készült „Kizökkent idő” című 40 darabos grafikai sorozata irodalmi művektől kölcsönzi rejtélyes címét. A XIX. századi magyar költészetben több szerzőnél is felbukkan ez a formula (Vörösmarty Mihálynál, Vajda Péternél is; Kazinczynál például így: „Az idő kifordult sarkából”.) Philip K. Dick 1959-ben megjelent, „Time Out Of Joint” című tudományos-fantasztikus műve egy […]

Befelé is figyelünk

Befelé is figyelünk. A csend felé. Keserü Ilona csendéleteket fest, ez önmagában paradoxon, hiszen képein nincsenek virágok, csak színek. Mintha szirmukat vesztették volna, mintha valaki a szirmokat lepréselve őrizné elevenen, ahogy őrzik a hűtőházakban a gyümölcsöket, zöldségeket. Egyik szirom sem veszti el színét, az, ami. Önmaga. Időtlen, naponta látott, közhelyes, figyelemre se méltó. Keserü számára […]

Csillagokat látunk

Nem vertük be fejünket a falba, nem verte be a fejünket senki, mégis csillagokat látunk. Egyszerre hármat is. Régen fénylőt, és nem régen felfénylőket. Izgalmas hármas, csillag együttállás. Hogy miként lehetséges ez, nem kérdés, mivel a Vásárhelyi Őszi Tárlat az előző év kiemelt díjazottjait így ünnepli, lehetőséget biztosítva számukra, hogy részletesebben megismerhető legyen alkotói oeuvre-ük. […]

Egy ősi motívum művészi tükröződései

Mélyen az átkosban, 1960 és 1964 között, olyan budapesti középiskolába jártam, ahol a tanítás módszertana – a mából visszatekintve – számos szempontból meghaladta a jelenlegi magyar oktatási rendszert. Unortodox kijelentés, tudom, de életre szóló benyomást kaptam a „politechnika” című tantárgytól, amely minden két hétben egy nap iskolán kívüli ismeretszerző elfoglaltságot jelentett. Persze ehhez szerencse is […]

Megformált szabadság

Fajó Jánost és engem Kassák Lajos szellemisége hozott össze, véletlenül és sorsszerűen. 1987-ben, a huszadik századi modern művészet iránti kamasz rajongástól átitatottan, születésének 100. évfordulóján hallottam először Kassákról és életművének azon summázatáról, miszerint az irodalom, a költészet, a lapszerkesztés, a tipográfia és a képzőművészet koherens egységet képez az életműben. Becsapódó meteoritként hatottak rám ezek a […]

Mózes Katalin geometrikus alakzatai

Mózes Katalin 2003 körül kezdte festeni azokat a képeket, amelyeknek meghatározó elemei a geometriai, avagy geometrikus alakzatok. Az elsődleges látvány a kör, az ellipszis, a sokszögek, az egyenes, a görbék, a spirál, a síkbeli alakzatok és ezek térbeli megfelelői, a mértani testek. A neolitikum művészete óta, több mint tízezer éve használatosak a geometrikus jelek, szimbólumok […]

Talált tárgyak osztálya

Ha beköszönt a meleg évszak, s mindenki elkezd rendet rakni a lakásában és a kertjében, „Elvitelre” felirattal egyre többen rakják ki házuk elé megunt tárgyaikat. Többségben könyveket. Nem antikvárius értékek ezek, leginkább egyszer olvasott ragasztókötött ponyvaregények, elhalt mesterségek szakkönyvei, illetve fekete-fehér fotóalbumok a 60-as évekből. Sejthetitek, hova akarok kilyukadni; csináltam már „A szétszedett város” címmel […]

Acélszövetek és bőröndképek

Két különterem, nyitott átjárón elérhető az egyik is, a másik is. Ismét együtt a két művész (első közös kiállításuk 2012-ben a BTM – Budapest Kiállítóteremben volt). Egy város, egy absztrakt és komputerbontó világ, az élet szövetei, hol szálanként, hol darabonként. Emlékek és emlékhelyek. Fikciók, a gyerekkori élmények köszönnek vissza Regős István képein. Regős Anna szemérmesebb, […]