A 17. Arnolfini (Prím) Fesztivál elé

A 17-es számról

A 17 prímszám, csak 1-gyel és 17-tel osztható. Két páros szám, a 16-os és az igen népszerű 18-as közötti természetes szám. A páros a jin, a nőiesség, a páratlan számok a jang, a férfiasság princípiumai.

A világban minden számmal kifejezhető. A számok a kozmikus rendszer, az ideák, a világ törvényszerűségeinek absztrakt szimbólumai, hierarchikus szintek jelölői. A világrendben a matematika alapelemeinek engedelmeskedő racionális rend uralkodik. Hamvas Béla szerint: „a szám a rend, az érték alapja, a szám minden törvény végső értelme”. Platón, Püthagorasz, a zsidó Kabbala, Nostradamus, Spinoza, Jung, Einstein, Poincare és így tovább – csak utalhatok néhányra azok közül, akik a számok jelentését, szimbolikáját, rejtélyességét kutatták. David Bohm kvantumfizikus, az agy holonomikus modelljének kifejlesztője szerint a matematika lehet misztérium is.

Most egyetlen számról: a 17-esről, mely Ádám, az első Ember igazságának a száma. Istencél. Ádám, azaz az Ember szellemiesülése. A 17 ezért a misztikus emelkedés, fejlődés, megszentelődés. Rendkívül spirituális szám, a „mágia csillaga”, a halhatatlanság száma. A 17 a Csillag, a misztikus központ, a lélek. A 17-es a kitartás száma, a kitartás jutalma pedig a bölcsesség. Szerencsés szám, segít felülemelkedni az élet nehézségein, győzelemhez vezet. A 17-es a hosszú, kemény munkával elért siker száma. Ez az erőteljes szám a piramisokat és a Szentháromságot képviseli. Fontos szám a Bibliában, az ókori filozófiában, az alkímiában és a szakrális építészetben. A 17-es szám gyakran a „Mennyet” jelképezi (lásd Jeremiás Könyve 32-dik fejezetének 7-től 17-ig terjedő verseit).

„Bizony számok az emberek is” – írja 1924-ben József Attila A számokról című versében.

Azoknak az embereknek, akik 17-én születtek vagy bármely más kötődésük van a 17-es számhoz, terveiket illetően jó okuk van a bizakodásra, alkotó képzeletük sikerhez vezeti őket, gondolataik a megfelelő úton haladnak, van energiájuk, kitartásuk, szerencsések. Önmegtartóztató a természetük, kedvelik a magányt, látnoki erővel rendelkeznek, előítélet mentesek, rendben vannak önmagukkal, másokkal és a világmindenséggel. Kilábalnak a kudarcaikból, tudják, hogy számukra biztosított a halhatatlanság.

Még egy furcsaságról: az olasz kultúrában a 17-est tartják balszerencsésnek, nem a 13-ast, ezért sokszor nincs 17. emelet, sem 17-es szoba az épületekben. Az Alitalián sincs 17-es üléssor. Római kori hagyomány: a római számokkal leírt XVII átrendezve VIXI azaz „éltem”, vagyis „az életemnek vége”. Mindebben a 8-as is hibás, mert a 17 két eleme, 1 és 7 összeadva 8, ez pedig a Szaturnusz száma, nagyon erős energiákat képvisel, életerő, intenzitás.

Nekem a legeslegkedvesebb számom a 17-es. Aztán a 11-es, prímszám, mesterszám, dupla 1-es, így duplán a felemelkedés. Az 1-es az őskezdet, a „teremtés”. Őket megelőzően a 8-as volt évtizedekig a kedvenc számom, mert formailag visszafordul önmagába, sem eleje, sem vége, a végtelenség és a végzet, az univerzális rend szimbóluma. És a 17, azaz az 1 és a 7 összege.

Hogy miért a 17 és utána a 11? Elmondom. A számomra fontos, meghatározó emberek közül olyan sokan születtek 11. hó 17-én, hogy szó sem lehet egyszerű koincidenciáról, véletlen egybeesésről.

Paraszt nagyapám, Nagy József, dolgos, konok, hallgatag, főként a lovaival és a kutyáival társalgott. Több nyelven író, olvasó anyai nagybátyám, Rosenheim Oszkár, újvidéki lapkiadó, főszerkesztő, aki a munkaszolgálatot túlélte, de Titót nem. Állítólag erre az írástudó nagybátyámra hasonlítok. 25 éves designer Tomi unokám anyja, Szilvi, aki a Dürer korabeli grafikák neves szakértője. Az életembe születésével fényt hozó, bármi vicik-vacakból is valamit teremtő 11 éves Samukám és bensőséges beszélgetőtársam, zongorista és focista bűbájos 9 éves Rolikám igen magas emberi minőségű, amúgy igen akaratos anyjuk, Fenya. Az Arnolfini-nagymama, a tiszta lelkű és tekintetű Fábián Ida mama. Az a barátom, Mózes Kati, akinek a festményeibe valószínűleg azért szerettem bele, mert közülük sokat festhettem volna szellemi és formai, kivitelezés-beli értelemben – ha nem csak beszélni tudnék képekről. És még „egy fiú a házból, ki elmondta százszor, hogy engem, csak engem szeret…”

Persze sorolhatnám a számomra fontos úgymond híres embereket is, akik 11. hó 17-én születtek. Kettőt megemlítek. August Ferdinand Möbius német matematikus, csillagász, a Möbius-szalag névadója: kétdimenziós felület, amelynek különlegessége, hogy csak egyetlen oldala és egyetlen éle van. És még Csokonai Vitéz Mihály. Tudják: „Földiekkel játszó Égi tünemény…” A reményhez költője.

És persze sorolhatnám, mi minden történt meg velem éppen mindig 17-én és gyanúsan sok éppen 11. hó 17-én. De ettől most eltekintek.

Zárásként pedig a Zsoltárok könyvének 17. fejezetéből – Dávid imádsága – a 8. sor: „Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet”. Mivel most, amikor hallgatjátok ezeket a sorokat, én éppen újra egy napos vagyok – remélhetően –, egy nappal túl a műtéten, ezért testileg nem, de mégis veletek.

1-jén írtam, 17-én 17 óra 17 perckor véglegesítettem.

S. Nagy Katalin


 Exkluzív elsőközlés
Készült 2014 májusában, Budapesten | Felolvasta Horváth Ira 2014. május 24-én, a 17. Arnolfini (Prím) Fesztivál hivatalos megnyitójaként
2 hozzászólás
  • Eddig még az életben nem foglalkoztam ennyit egy számmal, mint az elmúlt két napban…
    Köszöntük a távolból is ezt a remek összefoglalót a lombok alatt, Kata!

  • werner judit írta:

    Nagyon tetszett; én is nagy műtéten estem át, és remélem, hogy nem az életem véget jelenti a 17-es szám.
    Judit

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címeket sohasem osztjuk meg másokkal. A kötelezően kitöltendő mezők csillaggal megjelölve *