A 4. Arnolfini (Idő) Fesztivál megnyitója

Idézetek az időről

1. „Az idő nemzette ama eget és eme földet is. Az idő bocsájtotta ki magából mindazt, ami létrejött, és aminek létre kell jönnie.”
Athara-véda, XIX. rész, Kr. e. 2. évezred

2. „A ránk leselkedő Idő, mely minden életnek végét szegi, mindent leront-emészt.”
Mahábharáta, Kút-pédázatok, Kr. e. 800 körül

3. „A végtelen idő a megszámlálhatatlan.”
Egyiptom, Kr. e. 15. század

4. „Az élesfogú idő Mindent megemészt, az élőlényeket is.”
A görög Szimonidész, Kr. e. 5. század

5. „A görögök Kronoszt képletesen az időnek mondják.”
Plutarkhosz: Iszisz és Oszirisz, 32. rész, Kr. e. 4. század

6. „Kronosz a mindenek atyja.”
Pindarosz: 2. Olümpia óda, Kr. e. 2. század

7. „Az idő az istenek ősatyja.”
Ovidius: Fasti I. rész, 193. bekezdés, Kr. u. 152

8. „Saturnus az az isten, aki a dolgok menetét és rendjét térben és időben fenntartja, s akit mint istent görögül ezért neveznek Kronosznak, aminek értelme kronosz, vagyis időtartam”.
Cicero: De natura deorum II. 25., Kr. u. 1. század

9. „Mindennek rendelt ideje van és ideje van az ég alatt minden akaratnak. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak… Ideje van a hallgatásnak és ideje a szólásnak… Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek… Minden emberi cselekvésnek megvan az ideje, amit Isten tesz, az megáll. Ami most történik, régen megvan és ami következik, immár megvolt…”
Ószövetség, Prédikátorok Könyve 3,4. Kr. e. 10. század

10. „Azután meg hatvankét hét, és újjáépülnek a terek és a falak nyomorúságos időkben.”
Ószövetség, Dániel látomása, Kr. e. 8. század

11. „Te alkottad a holdat, hogy az időt mérje, és a nap is tudja, mikor nyugodjék le.”
Zsoltárok könyve, 104. 19. Kr. e. 6. század

12. „Beteljesedett az idő és már közel van az Istennek országa.”
Márk evangéliuma, 1,15. Kr. u. 1. század

13. „Óh idő, te egy egész! / Nincsen neked sem kezdeted, se véged;” (…) „Téged szűlt-é a világ? / Vagy a világot is te szűlted éppen?”
Csokonai Vitéz Mihály: Újesztendei Gondolatok, Kr. u. 18. század

14. „Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, / S minden míve tünő szárnya körül lebeg!”
Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, 19. század eleje

15. „Óh, hóhér Idő”
Ady Endre: Tegnapi tegnap siratása, 20. század eleje

16. „Mi emberek, sötét erők, / érezzük, napjaink letelnek. / S ha érezzük, a vég előtt, / mint dögöt légy, a világ ellep. / Eszmék északi fénye mellett / mért őriznők hát az időt?”
József Attila: Az Eszmélet ciklus vázlataiból, 1936

17. „Egy csiga halad át az úton. – Az idő neki vajon mennyit ér?”
SNK, 1962

18. „Sors! óraműved oly irtóztató: / Hallom kerekid, amint egybevágnak”
Arany János: Magányban, 1861

19. „A létezés örök homokórája újra és újra megfordul és te, porból lett porszem, vele együtt forogsz.”
Nietzsche: A vidám tudomány, 19. század vége

A következő tárgyakkal, attribútumokkal ábrázolják az időt: Hold, kerek és kör, saját farkába harapó kígyó, lógótincsű haj, szakállas Idő-atya, időmérő eszközök, sarló/kasza, négy szárny (= négy évszak), három arc (jelen, jövő, múlt), fátyol/lepel, homokóra/óra.

S. Nagy Katalin


Saját újraközlés | Forrás: Arnolfini Archívum
Elhangzott 2003. május 17-én Szigetszentmiklóson, a 4. Arnolfini (Idő) Fesztivál megnyitójaként | Nyomtatásban megjelent a szerző Más-Kor című kötetében (Gondolat Kiadó, 2009)
2 hozzászólás
  • spajzcetli írta:

    Heidegger az ínséges időkről: “Nemcsak az isten, az istenek menekültek el, hanem az istenség fénye is kialudt a világtörténelemben. A világéj ideje ínséges idő, mert egyre ínségesebb lesz. Már olyan üressé lett, hogy isten hiányát sem képes hiányként érzékelni. (…) Ínséges az idő, mert hiányzik belőle a fájdalom, a halál és a szeretet elrejtetlensége.”

  • spajzcetli írta:

    Én is írnék valamit az időről:
    …Az időfukarság nem jellemző stílusomra. Mindennek megadom a módját. Komótos élettempómmal megregulázom a szárnyas időt – nem röpköd, inkább fészket rak mellettem… Az én életemben az idő nem „múlik”, hanem „telik”, nem múlatom, hanem töltöm… Nem csak az időt gyeplőzöm, de a szavak használatára is igyekszem ügyelni. Például én ebédre nem egy babéros-mustárszószos borjúmirigyet „fogyasztottam”, hanem babéros-mustárszószos bríz falatozásával „töltöttem” az ebédidőt… (Néha még dologidőben is azon kapom magam, hogy igeidőkön mélázok…)
    :)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címeket sohasem osztjuk meg másokkal. A kötelezően kitöltendő mezők csillaggal megjelölve *