Valós riport egy kertfesztiválról

Önök kerték, mi tudósítjuk

José Arcadio, a némakacsa öntudatos lassúsággal lépdel végig a kerten a rekkenő délidőben. Nem tudni, eddig hol bujkált, nem olyan nagy az a hátsó udvar, hogy csak úgy el lehessen tűnni benne. Mindenesetre a szabadtéri pódiumbeszélgetés derekán elérkezettnek látja az időt arra, hogy ő is megmutassa magát.

Színre lépése nem előzmény nélküli: két kopasznyakú kendermagos, szoros kötelékben egy klasszikus színvilágú és nyakborítású kollégával, már korábban birtokba vette a moderátor előtti füves területet. Alighanem a Kerti csap feliratú kerti csap környezetében tapasztalható nedvesség motiválhatta a felbukkanásukat. Ők még bele is kotyogtak Lázár Balázs felolvasásába, ám José Arcadio (akit egyébiránt nem így hívnak, de hát mit számít a név) egyetlen szó nélkül totyog odébb, tekintélyes testéhez képest méltatlanul rövid lábain. Ezzel együtt, produkcióját a beszélgetést vezető Berka Attila nem hagyhatja megjegyzés nélkül, mint ahogy néhány pillanatra egy harsány kukorékolás következtében is kikukkant a szerepéből, ám ez a harmincegynéhány fős értő publikumot a legkevésbé sem zavarja.

Jelenetek egy kertfesztiválról: Berka Attila, Lázár Balázs, közönség + baromfiak (Fotók: Zsubori Ervin)

Jelenetek egy kertfesztiválról: Berka Attila, Lázár Balázs, közönség + baromfiak (Fotók: Zsubori Ervin)

A technikai okokból beriglizett, s mindvégig roppant fegyelmezett ebek csak a következő hivatalos műsorszám, a Légyott antológia prezentálásába ugatnak bele, jó okkal: az alkalmi szószék, a kétágú kerti létra magasából felharsanó – amúgy az e sorok írója által jegyzett és elővezetett – „blöki” kifejezés hallatán méltán érezhetik megszólítva magukat.

Akárhogyan is, a szép számú meghívottak – javarészt a Spanyolnátha szerzői és családtagjaik, köztük az Arnolfini Archívum alapító tagjaival –, vérbeli és vérbő irodalmi szalonban érezhették magukat a hatványozottan ingergazdag hernádkaki birtokon, amely 2011. augusztus 14-én immár a 11. Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztiválnak adott – a szó szoros értelmében – otthont. A szárítóköteleken, ólajtókon, füveken, fákon, virágokon és minden elképzelhető helyen kifüggesztett Spanyolnátha-kéziratok és a Láng Eszter kurátor által Debrecenből transzportált mail-art munkák intellektuális kavalkádjával tökéletesen harmonizáltak a hatalmas bográcsnyi csirkepörkölt visszafogottan pikáns ízei.

Jelenetek egy kertfesztiválról: Vass Tibor, Láng Eszter, Horváth Ira (Fotók: Zsubori Ervin)

Jelenetek egy kertfesztiválról: Vass Tibor, Láng Eszter, Horváth Ira (Fotók: Zsubori Ervin)

Vass Tibi – főszerkesztő, költő és házigazda – szelíd kommendálásával irodalom, képzőművészet és színház keveredett itt felszabadultan és minden kimódoltság nélkül a barátság, az egymásra figyelés, a műélvezet, az együtt levés és a nyugodt hátradőlés kiveszőnek tetsző értékeivel.

És közben a csirkék, tyúkok, kakasok (utóbbi distinkció – mint Vass Nórától, a baromfiudvar társfelügyelőjétől megtudtuk – néha csak szokatlanul érett korban válik nyilvánvalóvá) paradicsomi természetességgel, s valahogy egyre nagyobb számban kódorogtak a művek körül, illetve az alkotók és befogadók lábai alatt. Türelmesen várva, hogy teljes terjedelmében visszakapják végre a kertjüket, és következhessenek újra a munkás-kapirgálós hétköznapok.

Zsubori Ervin


Átvett újraközlés | Forrás: Susannicon
Megjelent a kultúrportálon 2011. augusztus 15-én, az egy nappal korábbi, Hernádkakon megtartott 11. Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztiválról szóló riportként | Az újraközlés apropója: Vass Tibor 50. születésnapja | Hovatovább: Spanyolnátha művészeti folyóirat
Még nincs komment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címeket sohasem osztjuk meg másokkal. A kötelezően kitöltendő mezők csillaggal megjelölve *