Rovatarchívum: Képekről – SNK

S. Nagy Katalin exkluzív elsőközlésű képelemző esszéi

Lezárásképp… 3

Miközben a képelemző esszék harmadik sorozatát írtam – 2013 szeptembere és 2014 áprilisa között –, egyre inkább úgy éreztem, megtaláltam a választ arra a kérdésemre, amely miatt 1969-től több mint két évtizedig különböző módszerekkel kutatásokat folytattam. Leegyszerűsítve: kinek miért az a festmény, festő tetszik, ami, aki. Tizenkilenc képet „rendeltek” tőlem családtagjaim, barátaim, jóismerőseim. Ebből tizenhetet […]

Marc Chagall: Kék koncert

Chagall 1945-ben festette a Kék koncertet, hónapokkal felesége halála után. Emlékkép. Bella 35 évig volt társa, festményeinek visszatérő szereplője, múzsája, örök szerelme. Egy New York City-beli kórházban halt meg vírusfertőzésben, 1944. szeptember másodikán. Dél-Franciaországból 1941-ben menekültek az Egyesült Államokba, ahol Bella idegennek érezte magát, szorongott vityebszki rokonaiért, az európai zsidóságért, nem igazán tudott beilleszkedni, Chagall […]

James Ensor: A cselszövés

James Ensor, az expresszionizmus és a szürrealizmus elődjeként számon tartott újító szellemű, egyéni hangvételű belga festő egyik legtöbbet reprodukált festményét, A cselszövést (Intrika, Ármány) kétszer is megfestette. A képelemzés a korábbi, az első változatra (1890) vonatkozik. A cselszövés az Önarckép maszkokkal együtt (olaj, vászon, 117×80 cm, Menard Art Museum, Komaki, Japán) mindazt tartalmazza, ami Ensor […]

Joan Miró: Alakok és kutya a Nap előtt

Joan Miró egyike a XX. század jelentős katalán származású, újító szellemű művészeinek – Gaudí, Juan Gris, Picasso, Salvador Dalí, Antoni Tápies mellett. (1912-től három éven át az a Francisco Gali volt a mestere, aki Picassónak és Dalínak is mestere volt Barcelonában.) Katalánnak tartotta magát, nem spanyolnak. Ha valaki ismeri a Museu Nacional d’Art de Catalunya […]

Carl Larsson: Reggeli a nagy nyírfa alatt

Carl Larssont, a mindennapi családi élet festőjét, a svédek leghíresebb és legkedveltebb művészeik – Anders Zorn, Bruno Liljefors, Albert Edelfelt, Ernst Josephson – között tartják számon, rendszeresen rendeznek műveiből kiállítást; legutóbb 2013-ban Stockholmban, a Royal Artban. 1920 óta számos svéd, angol és német nyelvű könyv, katalógus ismerteti munkásságát. Rendszeresen sokszorosítják festményeit, akvarelljeit, grafikáit különböző eljárásokkal […]

Peter Ilsted: Olvasó lány szobabelsőben

Peter Ilsted (1861, Sakskobing – 1933, Koppenhága) a csendes belső terek festője, a Copenhagen Interior School tagja. Később gyakran úgy jellemzik őket, mint „a napfény és a csendes szobák” művészeit (Peter Ilsted, Vilhelm Hammershøi, Carl Vilhelm Holsoe, Georg Achen, Viggo Johansen). Barátjával és üzlettársával, Vilhelm Hommershøi-jal (1864–1916), akivel a koppenhágai Képzőművészeti Egyetemen együtt tanulták leendő […]

Paul Klee: Szindbád a tengeren

A Szindbád a tengeren eredetileg egy vígopera díszletének készült, 1923-ban; teljes címe: Harci jelenet a Szindbád című komikus-fantasztikus operából. Ugyanebben az évben született a Bábszínház (Bern, Felix Klee-gyűjtemény); ennyi talán elég is érzékletes bizonyítékként Klee vonzódásáról a színházhoz. Fia számára több mint ötven eredeti felfogású, különleges bábot készített – mintegy harminc ma is megvan (közülük […]

Vittore Carpaccio: Szent Ágoston a stúdióban

Vittore Carpaccio elismert velencei festő, kortársai és megrendelői nagyra tartották, jelentős műtermet irányított. Két fia, Pietro és Benedetto is festő, együtt dolgoznak. Pártfogói kisebb egyházi testvérületek, az úgynevezett scuolák, a világi, de vallásos jellegű, eltérő célú – karitatív, érdekvédelmi, kereskedelmi – társulások (jellegzetes velencei jelenség), amelyek védőszentjeik élettörténetét rendelték meg. Falfreskók helyett a velencei klíma […]

Elöljáróban 3

Harmadszor is nekifutok. Igaz, amikor nyár elején elbúcsúztam, azt ígértem, folytatom az előző hét esszé ívét, azt, ami számomra összekötötte a hét festményt és a többi, még megírandót is. Ám a nyári emberi történések megakasztották bennem azt a lendületet. Kicsit aggódtam is az esszék folytatása miatt. Váratlanul a nyár végén a Micsoda útjaim… 2. következett […]

Hieronymus Bosch: A gyönyörök kertje

Erről a képről nem lehet írni. Vagy ha igen, az legalább egy-két év igen elmélyült, szerteágazó kutatást igényelne. Ezért a pontos címe ennek az írásnak ez lehetne: Töredékek A gyönyörök kertje ürügyén (próbálkozások, személyes felszólamlások, kísérletezések). Nem értek az akkori világot meghatározó boszorkányüldözésekhez, a démonológiához, az alkímiához, a fekete és fehér mágiához, az asztrológiához, a […]