Havi archívum: július 2012

Megérkezni egy városba

Nem olyan, mint a toszkán városok, Géczi János városa. És olyan se, mint „a konstantinápolyi török rózsát utánzó sárga” Bécs. „Ennek a városnak a színi környezete a négy évszaké, az ökörvérszínű meggybokroké a hegyoldalon, a sárga vadszőlővel gúzsba kötött házaké, a vadcsapásoktól csíkozott havas lejtőké, a novemberi esők után maradt mocsoké. A rókáé, a rómaiak […]

Az anyag kettős átváltozása

Manapság, amikor a művész feladatát nem rajzolja körül sem kánon, sem megrendelés, sem rítus, sem kényszer, sem parancs, sem kérés, nem tehet mást, csak saját magára támaszkodhat, csakis önmagából indulhat ki. Ám jól tudjuk, ez az „önmaga” nagyon sok mindent jelenthet és jelent. Elefántcsonttornyok nincsenek, kizárólag bizonyos kultúrpolitikai szótárakban. A művész nem lebeg az űrben, […]

A szabadság kockázatai és mellékhatásai

Nagyon rendes orvos, veled egyidős – hallom az ismert szófordulatot jóanyámtól, és megint csak jót mosolygok rajta, hogy szerinte egy különlegesen sikerült évjáratot sikerült velem elkapnia. Valójában azonban én is folyamatosan próbáltam nyomon követni, hogyan veszi fel generációm a világ tempóját, mikor éri el kulturális, gazdasági és politikai befolyása csúcsát, majd mely ponton – és […]

Spanyolnátha versus spanyolnátha

A Spanyolnátha betegség. És egyre terjed. Talán már elkaptuk mindahányan. Már észleljük a tüneteit. Beleestünk, és még csak ki sem íratjuk magunkat. Kihordjuk lábon. Nem törődünk a cselszövődményekkel. Mi tagadás, a Spanyolnátha könnyen elkapható: onlányos zavarunkban párszor rákattintunk, s szinte már rákattantunk. Töltünk magunknak egy kis bort, eltöltünk egy kis időt, letöltünk pár képet, vagy […]

Rövid sommázás egy születésnapra

Torok Sándor kultikus figurája a kárpát-medencei, azon belül pedig szűkebb szülőföldje, a Délvidék művészetének. Nemcsak jelen volt a vajdasági festészet hatvanas évekbeli nagy megújhodásának eseményeiben, hanem ő maga is jelentősen befolyásolta azoknak a korszerű szellemi törekvéseknek a kibontakozását, melyeknek nyomán többek között radikálisan átértékelődött a síkvidéki tájfestészet fogalmi rendszere. A hatvanas évek közepéig uralkodó tájszemlélet […]

Rend, egyensúly, lendület

Torok Sándorral találkozni, az emberrel és a művésszel, és egyúttal az általa teremtett művekkel – mind a festészet, mind a grafika területén – meghatározó élményt jelent. Sajátos és csak rá jellemző megközelítése a világnak az a felfogás és alkotófolyamat, amelyben mintegy négy évtized alatt gazdag és kiegyensúlyozott életmű jött létre. Torokot egyaránt jellemzi az eredendő […]

Móricz a sokszögben

Móricz naplójával, melynek kiadására oly sokat vártam, számomra talán befejeződött az a sorozat, amiben benne volt az Apám regénye, az Anyám regénye, a Tíz év, a Kedves Mária! és csúcspontként a Míg új a szerelem. Hacsak nem tárul még szélesebbre a Petőfi Irodalmi Múzeum titkos raktárának ajtaja. De vajon feltáruljon-e? Van-e joga az utókornak turkálni […]

Kris-Tájak

Kristály: szabályos, síklapokkal határolt, egynemű, vagyis homogén összetételű szervetlen test, amelynek alakja és anyaga között benső, törvényszerű összefüggés van. Egy ideje különös pszeudo-jelfogók tartanak izgalomban. 2000 nyarán, egy dél-franciaországi kisvárosban, építkezési anyagok között olyan kövekre bukkantam, amelyek felületét „bokrok, fák, virágok” borították. Lázasan kutattam eredetük után, mígnem megtudtam: az élő természet szervetlen testéből sarjadó, növényi […]

Az érzékelésen túli valóság nyomában

A levélben a fát Tarpai születésemet nemcsak fizikai, hanem szellemi értelemben is hangoztatom. Őszintén mondom, hogy lényeglátásomat, így egész alkotói pályámat a gyermekkoromban megszerzett tudás, tapasztalat határozza meg. Köszönhetem mindezt a családnak, szülői háznak, a falu természeti környezetének. Nem attól lesz valaki absztrakt-geometrikus művész, hogy a geometria alapelemeivel építkezik, sokkal inkább az számít, hogy rendelkezzék […]

A magyar kultúra öncsonkítása

Mottó: „…hogyan ábrázolhatunk a totalitás szemszögéből, de úgy, hogy mégse a totalitarizmus szemszögét tegyük a magunk szemszögévé?” (Kertész Imre) Ezt a különös műfajú könyvet aligha írhatta volna meg más, mint éppen a művészetszociológus S. Nagy Katalin. 340 oldalas képes album, szociográfia, holokauszt-, művészet- és köztörténet, emlékezés és tiszteletadás; magyar vonatkozásban hiánypótló mű. Azoknak a magyar […]