A Lények-sorozat zárása

Bestiáriumok dicsérete

Amikor eldöntöttem, hogy különféle képzeletbeli lényekről írok, pontosabban azok megjelenítéséről a képzőművészetben, játéknak szántam az egészet. Hamar kiderült, hogy minden lényről fantasztikus mennyiségű és minőségű könyv, tanulmány íródott, s igazából éveket kellene szánni egynek-egynek a feldolgozására. De nem akartam feladni, ha már belekezdtem. És nagyon sokat tanultam közben. Köszönöm azok figyelmét, türelmét, akik a hat esszé bármelyikét elolvasták.

Szokták kérdezni hallgatóim, tanárnő mit csinálna, ha újrakezdhetné. Mindig azt válaszolom: ugyanezt, művészettörténetet tanítanék, modernekről írnék, csak legfeljebb Oxfordban. A Lények hatására most annyi változott, hogy bestiáriumokkal foglalkoznék, XII–XIII. századi illusztrációkkal. Mivel abszurdak, modernek, szürreálisak, az emberi képzelet végtelenségének bizonyítékai. Javaslom, aki teheti, szánjon erre egy-két órát az interneten. Megéri.

S. Nagy Katalin


Exkluzív elsőközlés
Készült 2017 májusában, Budapesten

Sárkányokról

Talán a papírsárkányokkal kezdődött Nagykanizsán, 8–10 éves koromban. Nővérem szenvedélyes ejtőernyős volt, anyánk hiába tiltotta. Engem magával ráncigált, simán azt állítva, hogy a Ligetbe megyünk olvasni. A mindig mindenhová magammal vitt könyvet elő sem vettem, mikor megláttam, hogy átellenben az ejtőernyős ugrások színhelyétől, attól kellő távolságban papírsárkány-eregetés zajlik, átszellemült arcú gyerekek futnak együtt a sokféle […]


Kilenc művész – kilenc genezis értelmezés

A genezis jelentése: eredet, származás, születés, kezdet, teremtés. A Genezis Mózes első könyve, a Teremtés könyve, vagy magának Mózesnek az irodalmi alkotása vagy több szerzős mű, amely a zsidók babiloni fogsága után készült. Hívő zsidók és keresztények szerint a Biblia Isten ajándéka az embereknek a világ teremtésének emlékére. A genezis előtti világ a káosz, ebből […]


Újratervezett valóságok

Amikor ilyen gyönyörű felkérést kap az ember, hogy Genezis témakörben nem is egy, hanem kilenc alkotó műve elé mondjon meghallgatásra érdemes gondolatokat, akkor elsőként az az áthallásos vicc jut eszembe, miszerint az illető a képzőművészek szerint remek orvos, az orvosok pedig remélik, legalább a képzőművészethez ért valamelyest… A „Genezis” gondolatvilágban a szakmám és a képzőművészeti […]


Ló-lényekről

A lovak a legkedvesebb állataim falusi gyerekkori élményem, urasági kocsis nagyapám lovai óta. Igaz, hogy második amszterdami utam, 1989 utántól az elefántok is a kabaláim, a 60. születésnapomon örökbe is fogadtak számomra egyet az Állatkertben. Nagyon kedvelem a delfineket, a kutyákat és persze nagyon sokféle madarat is. Ám a ló az valami egészen más: a […]


Természetes civilizáció

A szociális média mellékhatásaként jól megfigyelhető, mi vált ki belőlünk olyan élményeket és érzelmeket, melyeket kényszeresen és azonnal meg akarunk osztani másokkal. A posztok nagy része, amelyek kivételesen nem magunkról, kalandjainkról és hőstetteinkről szólnak (és nem is a macskánkról, annak kalandjairól és hőstetteiről), a környezetünkre való rácsodálkozás kategóriájába sorolhatók. Az első tavaszi virágorgia, a nyári […]


Madár-lényekől

Nem a madarak képzőművészeti ábrázolása a témám: többkötetnyi könyv szólhatna róluk. Számtalan könyvet idézhetnék meg. Kiemelem a 2016-ban megjelentek egyikét: The Book of Birds: Birds in Art (szerző: Angus Hyland, 120 színes illusztrációval). A legkülönbözőbb múzeumokban, kiállítóterekben gyakran rendeznek hasonló témájú kiállításokat. Itthon például 2013-ban Győrben, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban Madarak a […]


Tengeri szörnyekről

„Ó be sok rémeset, szörnycsodát táplál a föld, és tengerben is hány nyüzsög.” (Aiszkhülosz) A sorozat első részében szereplő delfinekről az ókor óta lényegében csak jókat hall, olvas az ember. Nem úgy a tengeri szörnyekről. Gonoszak, félelmetesek, többnyire emberevők, megtámadják a hajókat. A nyolcvanas években kétszer is elmentem a skóciai Loch Ness-i szörnyet megismerni – […]


Minden inog

Az utóbbi években megszoktuk, hogy Horváth Csaba szkénés rendezései erős irodalmi alapanyagra és nem kortárs történetekre épülnek (még akkor sem, ha maga a szerző kortárs). A tavalyi, Trafóban bemutatott A te országod kivétel, hiszen Keresztury Tibor Tar Sándor-átirata a közelmúltból is a mához szól. Idén azonban a fortésok visszatértek a Szkénébe, méghozzá egy nem túl […]


Az utolsó dal

Akkor mindjárt kellett volna megírni mindezt, ahogy terveztem is, de persze elmaradt, mint annyi fontos más is elmaradt már eddig, még aznap éjjel, a koncert után, vagy hagyni kicsit leszűrődni, de másnap rögtön, talán még valahol olvashatta is volna, hamiskás mosollyal nyugtázva a szájszegletében, de mégsem, és most tessék, már az évet sem tudom pontosan […]